Utazom minap a 6-os villamoson, minden budapestiek Combinoján (ejtsd: kombinóján), kezemben a Népszabadság.
Kellemes emlékek idéződnek fel bennem, hisz hasonló körülmények között tudhattam meg még k.e. (koalícióbomlás előtt), hogy a magyar orvos- és betegtársadalom nagy barátját, Horváth Ágnest Párizsban érte a hír: menesztették. Épp reggelezitt. Hát nem akadt torkán a falat, ahogy nézem. Lement még egy-két turórudis croissant.
Szóval Combino, Népszabadság. Szokásomtól eltérően nem a címlappal kezdtem. Valamiért rámjött ez a svájci középosztálybeli polgárból is ki-ki törő rebellis fíling (tudják, mikor a zürichi polgár lázadásból összekeveri a szelektív hulladékot). Belecsaptam a lecsóba, elő a második oldallal!
Olvasom az ólombetűket, mi történt az ötvenhatos vértanúk napján. Ilyeneket mond a Kedves Vezető, Nagy Imre élő reinkarnációja, hogyaszongya: "Nincs ok a méricskélésre, 1956 relativizálására", meg hogy "...nem lehet összemosni a barikád két oldalán állók hagyományait".
Na, mondom, Ferenc kezd szenilis lenni, ha már ilyen szókavicsok gördülnek le lotya szájáról. Nem tudom, tájékoztatta-e fentiekről kedves feleségét, annak apróbb családját, esetleg Nyers Rezső bácsit, Kádár ellenforradalom utáni kormánybiztosát. De mindegy is, szuszogok magamban, hát ha már nekünk ilyen reakciós miniszterelnökünk van, akkor baj nem lehet.
A hajnali fülledtségtől még lagymatag tekintetem ekkor a címlapra kúszott. (Igen, hát ez a második oldal utáni címlapolvasgatás kicsit olyan, mint amikor előbb használjuk a papírt és csak utána ülünk a WC-deszkára.)
De legalább felocsúdtam a kábulatból: merthogy az elkötelezett diktatúraellenes demokrata nem csak a fentieket mondta. Így folytatatta: "...a forradalom öröksége kettős szorításban él. - Az nem kérdés, hogy melyik oldalon állt az igazság, ugyanakkor a forradalom leverését követően ha a kívánt demokrácia nem is valósult meg, ám az emberek sokasága soha nem tapasztalt szociális, kulturális felemelkedést élhetett meg. Gyurcsány épp ebben látja a sokakban élő "kétlelkűség" okát: "Tudom, hol a morális igazság, de nem érzem".
Nincs is ennél szebb és kifinomultabb módszer egy posztumusz nyalásra Kádár seggébe.
Kedves Ferenc, a barikád jó oldaláról üzenjük neked: tudjuk és érezzük, hol a morális igazság.
Egyedül te nem vagy így ezzel.
